Harangozó Miklós 70 éves jubileumi kiállítása

Harangozó-tárlat a főiskolán

A december 16-án hetven esztendős Harangozó Miklós festőművész munkáiból nyílt reprezentatív jubileumi tárlat múlt pénteken Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében.

Image

Benkő György beregszászi festőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja pályatársa munkásságát méltatva mindenekelőtt Harangozó Miklós művészetének gyökereiről szólt, melyek Boksay Józsefig, Manajló Tivadarig, Erdei Béláig nyúlnak vissza. A hatvanas években jelentkező Harangozó a kor meghatározó művészeivel jár megfesteni az utánozhatatlan kárpátaljai tájat és az itt lakókat. Harangozó Miklós azonban nem maradt tanítómesterei epigonja, hangsúlyozta a szónok, átvette és átformálta tudásukat. "Mert bár máig igen divatos a "Nagy Öregek" stílusát utánozni, ő mindig önmaga akart lenni ... Művei bizonyítják, hogy sikerült neki ... Harangozó úgy tud színes lenni, hogy vásznai nem válnak tarkává. Jellemzői a mindennapi élet bemutatása, az embercentrikusság" - mondta róla Benkő György.

"Engem éltet a művészet, szeretek festeni" - vallotta a megjelentekhez szólva maga az ünnepelt, Harangozó Miklós, aki eddig több mint félszáz kiállításon mutathatta be munkáit világszerte. Munkásságáról szólva többek között elmondta: "Figurális képeket kezdtem festeni, mert az nekem sokkal jobban tetszik, mert többet mond, mint ha tájképet vagy csendéletet festenék." Kora ellenére a művész továbbra is tele van tervekkel, s örül minden alkalomnak, amikor örömet szerezhet az embereknek. "Hogy képeimmel is elmagyarázhassam, milyen szép ez az élet" - mondja. "Lehet, sokan nem értik meg, hogy én azt a természetet szeretem megfesteni, amit az Isten adott nekünk. ... Örülök, hogy mindazt, amibe belefogtam, sikeresen meg tudtam csinálni" - mondotta végezetül a mester.

Harangozó Miklós az ünnepélyes megnyitó alkalmából egyik festményét a beregszászi főiskola gyűjteményének ajándékozta.

Az eseményt a főiskola Ladányi Katalin vezette leánykórusának előadásában elhangzó karácsonyi dalok tették még ünnepélyesebbé és meghittebbé.

Az Ukrajna Érdemes Művésze címmel is kitüntetett festő mintegy háromtucatnyi alkotását felvonultató tárlatot 2008. január 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők szombat és vasárnap, valamint az ünnepnapok kivételével helyi idő szerint 8-tól 17-óráig.

Forrás: www.karpatok.uzhgorod.ua


A kiállításon látható festmények:



A lócán - olaj 45,5x66




A Száva folyó - olaj 45,5x66


Három nemzedék - olaj 63,5x80


Hajósi gyógyszertár - olaj 50x69



A Borzsa partán - olaj 60x79



Folyó a Kárpátokban - olaj 50x70



Öreg a ház előtt - olaj 50x70


Ebédidőben - olaj 50x70



Szürke gulya - olaj 60x80



Rutén népviselet - olaj 50x70


Hegyi patak - olaj 50,5x70,05


Csendélet orgonák - olaj 50,5x60,5



Aranykor - olaj 50x70


Kézimunka - olaj 50x70


Parasztudvar - olaj 50x70


Magvető - olaj 70x90



Favágó - olaj 60,5x80,5


Csendélet kenyérrel - olaj 66,5x81,5


Transzformátor - olaj 53,5x71



Beszélgető asszonyok - olaj 60x70


Fatelepen - olaj 60,5x70,5



Almaszedés - olaj 90x100


Horgász a Tiszán - olaj 60x80



Önarckép - olaj 50x60,5


Tisza folyó - olaj 60x80


Dohányfűzés - olaj 52,5x63


Murkó szedés - olaj 50x70


Kukoricahántás - olaj 50x70



Szüreten - olaj 57,5x79


Vasárnap délután - olaj 61x81


Hajósi vásár - olaj 70x70


Virágcsendélet - olaj 60x80


Erdőrészlet - olaj 50x70


Nagybereznai lány - olaj 50x70



Virágcsendélet - olaj 50x70



Tél Salánkon - olaj 60x80



Krumpliszedők - olaj 60x80



Garanyi József életrajza

Garanyi József

Most az ünnep alkalmából, az egyik leghíresebb és legelismertebb beregszászi festőművészről, a 85. életévét ez év tavaszán betöltött Garanyi József életútjáról és munkásságáról szeretnénk néhány vázlatot bemutatni.

Garanyi József, bár Bátyún született 1921. március 16-án, igazi beregszászinak tartja magát, mivel még kis gyerekként – 4 éves korában költözött családjával városunkba. A Beregszászi Gimnázium tanulójaként tanulmányi versenyeken vett részt, az 1938-39-es tanévben elnyerte a gimnázium legjobb rajzolója díjat. Elmondása szerint építészmérnöknek készült, ám a háborús idők – mint oly sok más honfitársunk életébe, – az ő sorsába is beleszóltak, így csak 25-26 éves korától kezdett rendszeresen festeni – teljesen autodidakta módon. Ma már messze földön híresek és keresettek a Beregszász és környéke, Kárpátalja szépségeit bemutató tájképei, önarcképei és portréi, szebbnél szebb csendéletei, vagy a krími nyaralása során készült tengerparti képei. De városunkban ő volt az első, aki gyönyörű aktképekkel is elkápráztatta a művészetszerető nagyérdeműt.

– Fiatal koromban gyorsan ment a munka, rengeteget festettem – mondja. – Mikor a Krímen voltam, volt olyan nap, hogy öt képet is megfestettem. Emellett még rengeteg rendelés jött a párttól, különböző lózungokat kellett pingálnom oroszul, ukránul, magyarul. Ma már négy-öt nap is szükséges, hogy elkészüljek egy képpel. Hamar elfárad a szemem.

Ezzel arra utal a mester, hogy 1986-ban komoly betegségen esett át, majdnem teljesen elveszítette szeme világát. Végeredményben csak a jobb szemére lát – gyengén. De még így, gyenge látással, félig lebénult jobb lábbal, nehezen mozogva (húsz éve nem mozdult ki házából, csak egyszer, a sajnálatos módon fiatalon elhunyt kisebbik fia temetésekor), 85 évesen is alkot Garanyi József, a három évvel ezelőtt Életmű-díjjal is kitüntetett képzőművész.

– Most már nemigen tudok kimenni a természetbe – folytatja a mester. – Fiatal koromban rengeteg vázlatot készítettem. Most ezek alapján festegetek, vagy ha a feleségem behoz a kertből egy szép virágcsokrot, azt megfestem, télen pedig, ha van elég fény – gyümölcs-csendéleteket. A gyenge látásom miatt portrékat sajnos már nem tudok festeni.

Garanyi József három évvel ezelőtt egy 33 képéből álló kollekciót adományozott Beregszász városnak, melyből a Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítás nyílt, melyet mindenki, így az ide látogató turisták is, bármikor megtekinthetnek.

Forrás: www.beregszasz.uz.ua

Kiállításai a teljesség igénye nélkül:

Egyéni kiállítás: 1986,1988,1990 Művészeti Ház, Beregszász

Válogatott csoportos kiállítások: 1957, 1961, 1967: ukrajnai köztársasági kiállítás, Művelődési Minisztérium kiállítóterme, Kijev 1974, Kárpátaljai Kortárs Művészek, Kassa.


Harangozó Miklós életrajza

Harangozó Miklós


Ugocsa megye tájfestője, a többszörösen kitüntetett Harangozó Miklós a nagyszőlősi járásban található Salánkon született 1937. december 16-án. Neve ismerősen cseng a művészetet kedvelők körében.

Évtizedek óta részt vesz területi, országos és külföldi kiállításokon. Nevét olvashatják a Magyar festők és grafikusok lexikonjában (dr. Sabó-Kalai) 1997-ben és a Kortárs magyar művészeti lexikonban 2000-ben.

Nem könnyű Harangozó Miklós életútja, ugyanis akiket tehetséggel áldott meg az Isten, általában nem könnyen adódik minden. Először is fel kell ismerniük elhivatottságukat, tehetségükért dolgozni kell, s mindig összhangot kell teremteni az álmodozás és a szorgalom között. S ami talán a legnehezebb: el kell viselni a kiválasztottság kirekesztését.

Gátolták, háttérbe szorították előrehaladását. Ő azonban nem adta fel, nem menekült el a hivatás elől. Nem engedi - szorgalom híján - hűlni tehetsége parazsát. Tépelődő, gondolkodó, alkotó ember egyéniségé nek, szenvedéseinek, érzelmeinek parazsában izzott művész. Azért találta meg oly biztonsággal saját útját, mert egyéniségére és érzéseire hallgat. Élményszerű kapcsolata van a természettel, azok hőseivel majd mindennap. Keresi az utat, ami festészetének egyik fontos lényege, önmagából merít erőt belső, sugárzó kifejezésre.

Harangozó Miklós: CsaládomMunkássága sokrétű, fő jellemzője a tematikus képalkotás, a tájkép- és portréfestés, valamint a csendélet. Ebben találta meg művészi eszközét, a legteljesebben ebben tölti ki életörömét. Képei mindig üdék, dinamikusak, színpompásak, hősei életerősek, megragadóak, időszerűek. Szereti képeinek hőseit, hűen tolmácsolja lelki tisztaságukat, munkaszeretetüket, érzelemvilágukat. Osztozik örömeikben, gondjaikban, reményeikben. Mindezt az ember és a természet harmóniáján keresztül ábrázolja. Képei szinte életre kelnek. Az ösztönösnek tűnő friss látvány mögött azonban biztos mesterségbeli tudással alkot, s az erőteljes vonásokkal felrakott színek töltik meg vibráló léttel a képeit.

Kiforrott alkotóművész, aki kitűnő mesterségbeli tudással fest. Kompozíciói dinamikusak, kifejezően elevenítik meg a fényt, az árnyékot, a szikrázó napsugarakat fokozó villogó színek által a levegő is megsűrűsödne. A tobzódó okkersárga, vörös, kék, vakító fehér színfoltok szinte izzanak a vásznon. Az árnyékok súlyossá, a napsütés tikkasztóvá válik. Azt a mélységet villantja fel, amely nélkül nincs művészet. Hogy tudását még jobban tökéletesítse, a Kárpátokba utazik, ahol a vadregényes mesebeli tájak megragadják képzelőerejét.

Nyitott szemmel jár az emberek között, minden érdekesnek kínálkozó alkalomból új erőt merít alkotáshoz. Nem ölbe tett kézzel várja a sikert. Makacs és kitartó természet, aki a dolgoknak nem a könnyebbik végét választja. Ma is legszigorúbb tanítójának a természetet tartja. Nagy hatással volt a leendő festőre első mestere, Kutlán István, a fancsikai p edagógus és festőművész, aki azonnal felfedezte az ifjú festő őstehetségét, tudásszomját, kitartását. Irányította, csiszolta azt, majd ajánlotta, hogy felvételizzen a Moszkvai Krupszkaja Képzőművészeti Népi Egyetemre, melyet Harangozó Miklós - 1968-ban - sikeresen befejezett.

Sok segítséget nyújtottak neki a kárpátaljai festőművészek: Glűh Gábor, Boksay József, Kassay Antal, Koczka András, Soltész Zoltán, Petky Sándor, Horváth Anna. Az ő ösztönzésükre kezdte el ábrázolni szülőföldjének tájait, dolgozó embereit. Mélyen érzékeli a színeket, képeinek témái a kárpátaljai falvak, szülőföldjének szép tájai.

Kiállítások

Képei megtalálhatók Ukrajna és Magyarország képtáraiban, valamint magángyűjteményekben Ausztriában, Kanadában, Izraelben, Romániában, Németországban, Szlovéniában, Olaszországban és Amerikai Egyesült Államokban.

Rendszeresen részt vesz külföldi alkotótáborokban: Hajóson, Vaján, Szolnokon, Kőteleken, Balatonlellén, Dömsödön, Tiborszálláson és Kecskeméten.

Az ő alkotásairól és képkiállításairól több alkalommal megemlékezett a sajtó, a Kárpáti Igaz Szó, Kárpáti Kalendárium, Katalógusok, Nagyszőlős Vidéki Hírek, valamint a külföldi újságok: Kelet-Magyarország, a Petőfi Népe, a Kalocsi Hírek, a Szabad Föld.

Egyéni kiállítások

1988 Beregszász
1976, 1982, 1987, 1988 Nagyszőlős
1978, 1987, 1997 Ungvár
1986 Aszód (Magyarország)
1987 Beregszász
1988 Verbőc, Salánk
1992 Békéscsaba
1994 Vaja, Baktalórántháza
1995 Bécs
1996 Wiener-Neudorf (Ausztria)
1997 Nagyszőlős, Ungvár
1998 Fehérgyarmat, Vaja
1999 Budapest, Székesfehérvár, Szeged, Kiskunhalas HEK, Szolnok HEK, Tata HEK
2000 Budapest-ZMN E Hadtudományi Kar, Jánoshalma HEK, Cegléd HEK, Eger HEK
2001 Nyíregyháza, Nyírbátor, Vaja, Mátészalka, Nagykálló, Balkány, Újfehértó
2002 Máriapócs
2003 Nyírbátor, Szolnok
2004 II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumának Révész Imre Kiállítóterme, Beregszász

Kollektív kiállítások

1961 Nagyszőlős
1963 Ungvár
1967 Kijev
1968 Ungvár
1972 Kijev
1977 Moszkva
1980 Ungvár
1981 Moszkva
1985 Ungvár
1986 Kijev, Moszkva
1987, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000 Hajós (Magyarország)
2001 Vaja, Hajós, Balatonlelle, Kijev

Forrás: www.karpataljaturizmus.net

Garanyi József 85 éves

Tavaszi tárlat 2006

2006-03-29

Tíz éves a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 85 éves a Vérke-parti város neves festőművésze, Garanyi József. E kettős jubileum alkalmából a főiskola Esztergom termében került sor a művész életmű-kiállítására. A megnyitón Orosz Ildikó, a tanintézmény elnöke méltatta Garanyi József munkásságát, hangsúlyozva a szülőföldhöz, Beregszászhoz való ragaszkodását, a szűkebb pátria iránti szeretetét.








Garanyi József életútját Kovács László, a tárlat anyaga jelentős részének gondozója ismertette, majd átadta Orosz Ildikónak azt a festményt, amelyet a művész ajánlott fel a főiskolának. Benkő György festőművész, a főiskola tanára rövid művészettörténet órát rögtönzött a kiállítás anyagának bemutatása kapcsán. A megnyitó ünnepséget a főiskola Ladányi Katalin vezette énekkara tette még felemelőbbé. A kiállítás egyébként április 21-ig tekinthető meg.

A cikk és a kép forrása a Kárpátinfo Hetilap http://www.karpatinfo.net/article27182.html


A kiállításon megtekinthető festmények :


Önarckép, 1948 - olaj 35,5x59


Lány és a művész, 1949 - olaj 59x73


A Duna csónakkal, 1961 - akvarell 26x38



Lány kendőben, 1975 - pasztell 40x56


Lány arcképe, 1985 - pasztell 32x49


Horváth Anna arcképe, 1950 - pasztell31x35,5


Lány arcképe, 1947 - akvarell 26x33


Falusi táj, 1965 - akvarell 36,5x51


Vizierőmű, 1960 - akvarell 43x62,5



A Dunán hajóval, 1961 - akvarell 26x37


Folyó Szuho-Bronyka mellett 2004 - pasztell 43x57,5


Falu a Kárpátokban 1965 - akvarell 36,5 x51


Falu a Kárpátokban, 1965 - 36,5x51


A Kárpátok tavasszal, 1980 - pasztell 34,5x49,5


Szénakazlak, 1974 - pasztell 41,5x57


Folyó a Kárpátokban, 1967 - pasztell 40x48


Ház nagy fával, 1979 - pasztell, 43x49


Folyó a Kárpátokban, 1978 - pasztell 50,5x63


Völgy a Kárpátokban, 1978 - pasztell, 36x48


Ősz, 1975 - pasztell 44x61,5


A hegyek tavasszal, 1983 - pasztell 31,7x48



Fahid a Kárpátokban, 2004 - pasztell, 41x 49,5


A beregszászi kőhid, 2005 - pasztell, 31,7x49


Tavasz, 1972 - pasztell 38,5x49


Uklini hágó, 2004 - pasztell 31x48


Téli panoráma a Kárpátokban, 1980 - pasztell 35x50


Őszi panoráma házzal, 1970 - pasztell 40,5 x47,7


Csendélet, 1961 - pasztell 34,5x43


Zeneiskola, 1985 - pasztell 48x63


Vérke folyó, 2004 - pasztell 40x48


Hősök tere, 1965 - akvarell 45,5x 51



Kőhid, 2005 - pasztell 31,5x48,7


Női akt, 1977 - pasztell 40x48


Csendélet virágokkal, 1959 - akvarell 45x49


Csendélet bazsarózsákkal, 1983 - pasztell 36x48,5


Lány az ágyon, 1977 - pasztell 40x50


Fürdőző, 1980 - pasztell 47x68



Lány és a művész, 1949 - olaj 45x60


Beregszászi borgyár, 1948 - olaj 57x79


Beregszászi téglagyár, 1948 - olaj, 60x77



Lány és a művész, 1949 - olaj 58x78